F

fanatikus (lat.) vakbuzgó, rajongó, féktelen, türelmetlen

farizeus (héb.–lat.) 1. a törvényt betûkig megtartó zsidó kegyességi irányzat tagja; 2. átvitt értelemben: álszent, képmutató

fideizmus (lat.) múlt század végi teológiai irányzat, amely szerint egyedül a szívbeli odaadás kell az üdvõsséghez, de nem a hitigazságok ésszerû megismerése

fiducia (lat.) hit, bizodalom, hûség

filia (lat.) leányegyház, fiókegyház

filioque (lat.) a “Fiútól is”; a Szentháromság harmadik személye; a Szentlélek a második személytõl, a Fiútól is származik

filoszemita (gör.) zsidóbarát

fõgondnok a Magyar Református Egyházban az egyházkerület élén álló világi vezetõ

fõjegyzõ a püspök lelkész és a fõgondnok világi helyettese

franciskánus (lat.) Ferenc-rendi szerzetes

fundamentalizmus (lat.) az az írásmagyarázati, közösségi irányzat, mely a Szentírás teljes szövegét mereven betû szerint értelme