T


tabernákulum (lat.) 1. szentségház; 2. az oltáriszentség õrzésére szolgáló, díszes zárható szekrényke a katolikus templomokban az oltár közepén

talár (lat.) palást; egyes szellemi foglalkozások képviselõinek (pl. pap, bíró, ügyvéd) hivatásuk gyakorlásakor viselt ünnepélyes hivatali öltözete

tálesz (héb.) a vállra terített zsidó imalepel

Talmud (héb.) zsidó hagyományoknak, hitvitáknak és bibliamagyarázatoknak héber és arám nyelven írt gyûjteménye; tan- és törvényforrás

tántra (hin.) a hinduizmus és a kései buddhizmus szent könyve

tedeum (lat.) hálaadó mise, vagy ima; istentisztelet a tanév végén

telepáti a távolból való megérzés

teofánia (gör.–lat.) isteni jelenés

teogónia (gör.) Isten megismerése misztikus úton

teokrácia (gör.) lsten uralma

teológia (gör. 1. lat.) Istenrõl szóló tudomány: hittudományi fõiskola

teológus (gör.–lat.) 1. papnövendék; 2. teológiai . szakértõ, teológiát tanító személy

teománia (gör.) vallási téboly

teomantia (gör.) jóslás, állítólagos isteni sugallat alapján

teozófia (gör.–lat.) misztikus vallási elmélet, amely szerint a beavatottak közvetlen kapcsolatba juthatnak a túlvilággal

teréfa (jid.) lásd: tréfli

testamentum (lat.) a Biblia két fõ részének neve: Ótestamentum - Ószövetség; Újtestamentum - Újszövetség

tetragram (gör.) négy betû: JHVH: (Jehova) Jahve, Isten nevének ószövetségi megjelölése

textus (lat.) igehirdetés alapigéje, szöveg

theodicea (lat.) Isten akaratát és az emberi szenvedést és nyomorúságot összegezõ teológiai irányzat, a katolikus egyházban a lételméletnek Istenre vonatkozó ága

tiara (lat.) római pápa hármas szintû koronája

tized a Mózes-törvények által elõírt, a közösség javát szolgáló önkéntes felajánlás

tízparancsolat az ószövetségi törvény és a keresztény etika egyik alappillére (2Móz 20,2-17)

tolerancia (lat.) türelmesség mások véleménye, fõleg vallása iránt

tomizmus (lat.) az Aquinói Tamás tanítását követõ rk. vallásfilozófiai irányzat

tonzúra (lat.) a rk. szerzetesek fején kiberetvált felület

Tóra (héb.) 1. törvény; 2. Mózes 1-5. könyvének gyûjteménye

totem (ang.) 1. vallásos tiszteletben részesített növény vagy állat; 2. ezt ábrázoló tárgy

totemizmus (ang.) a totemekben való vallásos hit a természeti népeknél

traktátus (lat.) rövid hitbuzgalmi irat

transzcendens (lat.) 1. érzékelésfeletti, értelemmel fel nem fogható; 2. tapasztalattól független

transzfiguráció (lat.) Krisztus színeváltozása (Mt 17)

transzszubsztanciáció (lat.) átlényegülés, a rk. egyháznak az oltáriszentségre vonatkozó tanítása a tridenti zsinat óta

trappista a ciszterci rendbõl kiszakadt szigorú szabályzatú rk. szerzetesrend

tréfli (jid.) a zsidó vallási elõírások szerint tisztátalan, nem ehetõ étel

trinitárius (lat.) 1. szentháromsághívõ; 2. betegápolással és missziós munkával foglalkozó rk. szerzetesrend tagja

Trinitás (lat.) Szentháromság; a kereszténységnek az az alaptanítása, hogy az Egyisten három személyben (Atya, Fiú, Szentlélek) nyilatkoztatja ki magát